Épp úton voltunk, amikor megjelent a sárga autó ikon, föl/le nyilakkal, hozzá a szöveggel, hogyaszongya a szintszabályzó rendszer beadta az unalmast.

A bal hátsó kerék mögül sziszegés hallatszott és láthatóan arra az oldalra dőlt Mobi, gondoltam magamban, ez nem hazudik, tényleg megnyekkent a szintszbályozó, vagy a lengéscsillapító.
Hazadöcögtünk, aztán pár teszt után nyilvánvalóvá vált, hogy csereérett a lengéscsillapító (ez egyébként mindenképp kötelező dolog, ha levegő nélkül vagyunk kénytelen közlekedni).

Túrás a neten, egy német gyártónál (AEROSUS) találtam rá a legköltséghatékonyabb megoldásra. Ha már cserélni kell, akkor célszerű párban, mert ahogy az ősi dakota közmondás is tartja:
"ha az egyik meghal, akkor már mindkettő rossz volt".

Ráadásul így még kis kedvezményt is adtak, adóval, szállítással együtt (Expressz DHL) 592.7 juróba került az akció (az EDC miatt ugye kissé drágább mint a sima légrugó), hétfőn megrendeltem és péntek reggel már csengetett is a futár a két jókora dobozzal.

Mivel előző nap már leszedtem a belső burkolatokat a csomagtérben, illetve a bal oldali kerékív burkolatot, azonnal nekiugorhattam a cserének, de menjünk szépen sorba.

A kerékagy középpontjától a sárvédő ívig 340 mm-t mértem, ami a normálhoz képest (420 mm, ez később fontos lesz!) jóval kevesebb, látszik is, mennyire ültetett az autó:

Munkák a csomagtérben.

Első lépésként levesszük a hátsó műanyag takarólemezt, kipattintva a műanyag patenteket:

Ezután jöhet a két oldalsó burkolat, szintén patentek rögzítik azokat, plusz 2-2 csavar a rugós rögzítőfülnél, kipattintható kis műanyag lemez alá rejtve:

Ezután, megakadályozandó azt, hogy a kompresszor beinduljon, el kell távolítani a biztosítékát, én ezzel nem akartam tökölni, egyszerűen levettem a negatív akksi sarut.

A burkolatok eltávolítása után láthatóvá válik a légrugó (egyben ugye lengéscsillapító is) felső rögzítésének a helye, amit egyelőre a zajcsökkentő szivacs (2) takar, valamint az EDC szenzor vezetékét is itt találjuk (1):

FIGYELEM: Rendelésnél fontos a jobb és a bal oldalt, valamint EDC-vel szerelt, vagy EDC nélküli verziót kiválasztani!

A szenzor vezetékét húzzuk szét, távolítsuk el a szivacsot és a felső három rögzítő csavart vegyük le (13-as krova)

Miután fent/bent végeztünk, az alsó, vagy külső rész következik.

Munkák a kerékíven belül.

Megjegyzés:
Az első dolog a kocsi felemelése, a kerék levétele. Mivel csápos emelőm nem volt, két emelőt használtam, az egyik a kocsi saját emelője a defekt szereléshez használatos emelési pontnál volt, emellett egy krokodil emelő a difinél dolgozott, valamint két állítható magasságú bak is sertepertélt körülöttem, illetve a jobb első keréknél az elgurulás elleni éket is bevetettem, növelve a biztonságot.

A fentiek után csatlakoztassuk le a levegő bevezetés hollandiját, óvatosan, kiengedve a rendszerben található sűrített levegőt.
Ügyeljünk arra, hogy szennyeződés ne kerülhessen a levegőt szállító műanyag csőbe! Legegyszerűbb házi megoldás egy kis nylonzacskó rágumizása.

Jöhetnek a csavarok.
Hogy könnyebben hozzáférhessünk a légrugót rögzítő csavarhoz (2) (valamint hogy lefelé tudjuk mozgatni majd a futóművet), le kell vennünk a stabilizátor összekötőrúd (1) anyáját.

Az anya (1) lecsavarásához imbuszkulccsal ellent kell tartanunk úgy, hogy azt behelyezzük a rudazat nyílásába (2):

(Mivel majd a légrugó rögzítését végző csavarokat is le kell cserélni, ide is vettem két önzáró anyát.) 

Az alábbi fotón látható a félrenyomott stabilizátor összekötőrúd (2) és a légrugó alsó része (1), eltávolítva a felfüggesztésről.

Ezután kis nőgyógyászati munkával kiemelhető a légrugó. Látszott, hogy tropára ment, mivel kézzel össze lehetett nyomni (az új megmozdíthatatlan).
Mellette balra az új látható, illetve jobbra az asszisztensem (fején a "mi lesz a következő lépés, főnök?" kifejezéssel):

Néhány fotó az új cuccról:

A 88-asra végződő cikkszámú a bal oldali, a 89-es a jobb oldali, de biztonság kedvéért rá is írtam filccel:

Kezdődhetett a beszerelés.

Első lépésként letekertem a csavarokat a légrugó felső részéről, ezek helyettesítik a régi csavarokat. Mint látható, a mart felületüknek köszönhetően egyfajta önzáró kötést fognak biztosítani:

Ezután az EDC vezetékre egy zsínórt kötöttem, azt átvezettem a felső nyíláson és meggyőződtem arról, hogy a vezeték átbújik majd ott, amikor felnyomom a helyére a légrugót.
Gyakorlatilag csak az alsó illeszkedő részt kellett figyelnem, a három csavar simán megtalálta a három lyukat és az anyákkal rögzítettem a csomagtérben.
Az EDC vezeték is rendben volt, csatlakoztattam is, így ott egy időre megint befejeződött a munka.

Az első probléma most jelentkezett.
A régi légrugóról készült fotón szemléltetem:

A felfüggesztés és az új légrugó tengelye között volt vagy 6-7 cm eltérés. Egyszerűen lefelé kellett volna húzni az egész miskulanciát, aztán szépen helyére ugrik a légrugó alsó rögzítő része.
Csakugye egyszerűen képtelenség volt lefelé nyomni a féktárcsával a szerkezetet (húzni a kis magasság miatt eleve lehetettlen volt), mert bár 3-4 centit mozdult - miközben majd szétvágta a tenyerem -, az még kevés volt a boldogsághoz.

- Gondolkodjunk, Béláim! - jutott eszembe a híres mondás és bár a kocsmát nem toltam odébb, egy ötlet használhatónak tűnt.
Visszaraktam és két csavarral rögzítettem a dögnehéz kereket (19" 275/40), ami legalább 25 kilót nyomott, aztán abba belekapaszkodva könnyedén lefelé toltam a felfüggesztést, pillanatok alatt bekattant a helyére a légrugó rögzítő része, hallelujja, esmét tanultunk valamit!

A TIS szerint nem szabad visszarakni a régi csavarokat, én is bevásároltam újakból. Az ezüst a régi csavar, a feketék a jóféle újak, valamint ott látható a két önzáró anya is:

A légrugó alsó részének rögzítése után a helyére raktam a stabilizátor összekötőt is, mindkettőt meghúztam az előírt nyomatékkal (légrugó 165Nm, stabpálca 58Nm)
Most ellenőriztem a csomagtérben a három csavart, azokat is meghúztam az előírt nyomatékkal (28Nm)

Jöhetett a könnyed "papírmunka".
Ha megfigyeltük az új légrugó levegő bevezető csonkján egy anya (hollandi) található, ez fogja helyettesíteni a régi csavart, amely a légvezetéket rögzítette:

A régi csavar (2) még a légvezeték végén, az új (1) még a légrugó csonkjában:

Hogy könnyebb legyen vele dolgozni, kioldottam a rögzítő bilincseket három helyen:

A légvezetéket rögzítő hollandi különálló része egy kúpos gyűrű, amit szétfeszítve lehet eltávolítani, utána már könnyen lecsúszik az anya is a csőről (itt nem fotóztam, a következő képek a videóból származnak). 

Ezután kicsavarhatjuk a légrugó csonkjából az új hollandit, benne a fehér műanyag betétre rögzített kis réz kúppal.
Óvatosan húzzuk ki a betétet a hollandiból, vigyázva, hogy a kúp el ne vesszen:

Vezessük rá a hollandit a légvezetékre, majd nyomjuk rá a kúpot is:

FIGYELEM!
A kúp ugyanúgy álljon, ahogy a műanyag betéten állt, vagyis a hollandi felé nézzen! Nagyon óvatosan nyomjuk rá a légvezetékre, mert könnyen eltörhet azon a részen, ahol meg van gyengítve! Ha eltörne, lehet külön is rendelni, mondjuk a www.schmiedmann.hu-ról:

(Gondolom, ebből látszik az, hogy nálam is szétrepedt az első, utána már óvatosabb voltam)

Ezután vezessük be a légvezeték csövét a légrugó csonkjába, majd húzzuk meg a hollandit (érdekes módon csak 2Nm-rel).

Jöhet a tesztelés!

Én ehhez visszaraktam a kereket, majd annyira engedtem le az emelővel a kocsit, hogy pontosan 420 mm-re legyen a kerék középpontja a kerékív legmagasabb pontjától.
Ezután visszaraktam az akkumulátorra a sarut, majd beindítottam a motort és járattam legalább 2 percig.

Miután a kompresszor biztosan feltöltötte a rendszert, leengedtem az emelőt, kivettem a kerék éket és gurultam 3-4 km-t, hogy a rendszer elvégezhesse a szint beállítást.
Ellenőriztem a mérőszalaggal a korábbi mérést, ugyanúgy 420 mm-t mértem.

A kerék leszerelése után szappanos vízzel ellenőriztem a tömítettséget a hollandinál, majd visszaraktam a kerékív burkolatát, illetve a csomagtérben a bal oldali panelt.

Ezután jött a jobb oldali légrugó cseréje, a fent leírtak alapján.

Persze ott nem számítottam arra, hogy a két oldal nem egyforma. A kerékív burkolat leszerelése után hoppá, mi az ördög az a műanyag izé?
Hát az üzemanyagtank tágulási tartálya:

Szerencsére csak 1 csavar tartja (plusz két gumihüvely), a rugalmas csöveknek köszönhetően viszonylag könnyen mozgatható, szét sem kellett csatlakoztatni azokat.

A másik akadályozó tényezőt a csomagtérfedelet (ajtót) mozgató rendszer hidraulikaszivattyúja jelentette, de azt is csak két csavar tartotta:

A fenti két cuccost elmozgatva gyakorlatilag ugyanúgy történt a csere ezen az oldalon is. A levegőt szállító csövet most a csuda honnan előkerült kis gumikupakkal zártam le a szerelés idejére:

Itt már minden a helyén, kivéve a kerékív burkolatot (és ugye a két szenzor még nincsen csatlakoztatva) :

És akkor a kezdő mondat igazsága: "ha az egyik meghal, akkor már mindkettő rossz volt".

Az autót kipróbálva nem hallatszott az az idegesítő kopogás, amit nagyobb döccenőnél hallottunk jó ideje, jobb hátulról. Először a hátsó ülésre gyanakodtunk, de azok álltak, mint katiban a gyerek. Átkutattuk a csomagteret, ott sem volt rögzítetlen dolog, a pótkerék is le volt szorítva rendesen.
Most kiderült: a légrugó volt már olyan "puha", hogy a jobb hátsó részen valami koppant a felfüggesztésnél, láttam is szerelés közben a nyomát.
Az új légrugókkal ez a probléma is megoldódott.

FONTOS!
Miután mindkét légrugót kicseréltük és meggyőződtünk arról, hogy tökéletesen működnek, el kell vinnünk a kocsit futómű beállításra, ellenőrizendő a hátsó futóművek állapotát.

 Végül egy link youtube videóhoz:
https://www.youtube.com/watch?v=ELuies-rNS4